Alapvetően szeretjük a biztos pontokat az életünkben, és ragaszkodunk hozzájuk, még akkor is, ha néhányat nem igazán szeretünk közülük. Ilyen például a munkahelyünk. Lehet, hogy nem örömmel indulunk el reggel dolgozni, de legalább az tuti. Éppen ezért a legnehezebb dolog az, amiről beszélek. Sokkal könnyebben vágunk neki naponta annak, amit kevésbé szeretünk, mintsem belefogjunk egy új lehetőségbe, mégha oly nagy ígérete is van a számunkra. Mert az legalább biztos. Azonban, ha nekivágunk a jövőnknek, akkor nem marad másunk, csak a hitünk. És ha útközben elveszítjük, akkor vége. Ez azért kemény dolog, nemde?
Mégis aki bevállalja a kockázatot, annak az élet tesz egy ígéretet: „Ha elhiszed, hogy sikerülhet, és kitartasz, akkor a jutalom busás lesz.” Gondoljon csak arra, hogy a hitnek micsoda elementális ereje van. Emberek az életükről képesek lemondani, csak mert hisznek valamiben. Viszont hit nélkül milyen reményeink vannak?
Valóság vagy körülmény?
Sokszor hallom, hogy emberek hivatkoznak arra: „Az én körülményeim nem olyanok”. Ez így van. Valóban így van? Mit gondol, ha például Dale Carnegie-től (amerikai milliomos, a Sikerkalauz és sok egyéb könyv szerzője) elvennének mindent, és betennék egy magyarországi kisváros lakótelepére, akkor néhány év múlva is ott találnánk? Biztos vagyok benne, hogy megtalálná az utat, ahol kitörhet. Mert pontosan tudja, hogy a körülményeinknek semmi köze ahhoz, hová jutunk. A gondolkodásunk teremti meg a saját valóságunkat. Nem hiszi? Sokáig én sem hittem, de ma már tudom, hogy ez az univerzumunk egyik legalapvetőbb törvénye.
Nemrég láttam egy filmet egy fiatalemberről, aki mozgássérültként született. Ez azért elég ok a negatív gondolkodásra, ugye? Azonban ő másként látta. Rájött arra, hogy van olyan terület, ahol nincs korlátozva, ez pedig a telefonálás. Megtanulta hát a telefonos értékesítés minden trükkjét, és elkezdett ezen a területen dolgozni. Mára odáig jutott, hogy ő oktat másokat a telemarketing fortélyaira.
Ha már az elején feladja, és úgy érzi nincs mit tenni, akkor örökre lemond az álmairól. Mert álmai neki is voltak. De ő nem adta fel. Gondolja, hogy neki könnyű volt?
Most biztosan arra gondol, hogy amikor arról beszélnek Önnek, hogyan érdemes gondolkodnia, akkor mindig mással példálóznak, pedig az Ön helyzete más. Ön előtt ott van egy csomó akadály, már többször próbálkozott, de mégsem sikerült. Ez valóban így van. Az Ön helyzete tényleg más. Sokkal könnyebb.
Ha ezt a magazint olvassa, akkor már nyitott valamennyire a változások felé. És ez óriási előnyhöz juttatja másokkal szemben. Ön már megtette az első lépést. Ez a gondolkodásmód megtanulható. Ugyan nem megy egyik napról a másikra, de vajon mikor érdemes elkezdenie? Ön szerint mikor jön el az ideje?
Más mindig jobban tudja
Nem tudom, hogy miért van, de amikor az embereknek mesélünk a terveinkről, és lelkesek vagyunk, akkor ők mindent elkövetnek, hogy lehűtsenek minket. Rengeteg energiát fektetnek abba, hogy meggyőzzenek róla, mi rossz úton járunk. Példákat hoznak fel, hogy mások hogyan jártak? De vajon ők hittek-e abban, hogy sikerülni fog? Megfelelően gondolkodtak-e? Vagy csak nekivágtak?
Olyan ez, mint a tábortűz. Ha kiveszünk belőle egy égő fát, akkor azt a külső tényezők szépen kioltják. Az emberek is így oltják el a mi lángunkat. A láng az Ön kezdeti lelkesedése, ami táplálja a tettei tüzét. De ha engedi, hogy ellopják a tüzet, és kioltsák, akkor mije marad?
Kudarcok nélkül nem fog menni
Nagyon sok ember adja fel a harcot a kezdeti nehézségek láttán. Nos ők lesznek, akik lebeszélik majd. Vajon nehézségek nélkül mit ér a siker? Mi lett volna, ha Edison az 5. kísérlet után feladta volna? Mivel világítanánk? Ehelyett kb. 2000-szer futott neki, míg végre sikerült. Amikor megkérdezték tőle, hogy bírta ezt a sok kudarcot, a válasza ez volt: „Nem kudarcok voltak, csupán 2000 módja annak, hogyan nem lehet izzót készíteni. És egy, ahogy meg lehet csinálni.” Ő volt minden idők legsikeresebb feltalálója. Összesen 1093 szabadalom fűződik a nevéhez. Ön szerint kire érdemes hallgatni? Rá, vagy a kétkedőkre?
Ne féljünk hát nagyot gondolni. A vállalkozás rizikóját messze felülmúlja az ígérete. Az meg, hogy nem sikerül minden elsőre, ne vegye el a kedvét. Tudja, ami nem öl meg, az erősebbé tesz. Lesznek olyanok is, akik támogatni fogják. Engem biztosan köztük tudhat, bármibe is kezdjen.
Összefoglalva
Amikor eldöntjük, hogy nekivágunk a siker rögös útjának, akkor egy lényeges dologgal szembesülnünk kell. Megfelelő gondolkodás és hozzáállás nélkül lehetetlen végigmenni az úton. Ha a fejében ott csengenek ezek a szavak „Túl szép, hogy igaz legyen”, akkor sajnos soha nem fogja elérni a célt. Ne feledje, a legnagyobb harcot Önmagával kell megvívnia. Higgyen abban, amit csinál, higgyen Önmagában. A gondolatait terelje a helyes mederbe, mert azok fogják megteremteni a saját valóságát. Csupán erőt kell vennie magán. Ön még csak most tanulja ezt a hozzáállást, de a végén ott várják az álmai. Persze mások többször megpróbálják elvenni ezeket az álmokat, de lesznek olyanok is, akik Ön mellett állnak majd. Ne féljen a kudarcoktól. Nehézségek nélkül nincsen siker. Pont ez a lényege. Azért olyan édes. Bármit is tervez, vágjon neki bátran, és tartson ki, mert az eredmény csodás lesz. Útközben megszerzi a megfelelő tudást, és gondolkodásmódot is. És azután bárhová sodorja is az élet, képes lesz újra meg újra megcsinálni. Miért gondolkodna tehát úgy, ahogy nem érdemes?
„A világ legtöbb fontos dolgát olyan emberek érték el, akik akkor is tovább próbálkoztak, amikor már semmi sem segített.
Dale Carnegie”
„Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól.
--------------------------------------------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése